x

A webáruházak többsége - így a Vízvonal webáruház is - a kellemesebb felhasználói élmények érdekében cookie-kat (sütiket) használ.  Az "Értem, elfogadom" gombra kattintással Ön elfogadja, hogy cookie-k használatával gyűjtsünk adatokat a webáruházban. További tudnivalókat itt talál: Adatkezelési tájékoztató.

Kategóriák Menü

A tavaszi algagátlózásról

Néhány szó az algagátlásról a gyakorlatban!
Nautix algagátló rendszerek
Szezonkezdetkor a vízretételt megelőzően mindig a legfontosabb és legsürgetőbb feladat az algagátlás. Ilyenkor hetekig másról sem szól a hajósboltosok és hajósok élete.
Mit kenjünk, hova, hányszor, mennyiért??????
Mire kenhetünk mit, mire nem kenhetünk semmit?
Henger vagy ecset?
Egy réteg vagy hat?
Kemény vagy önkopó?
Zsong az agyunk a rengeteg kérdéstől. Ennek nagyjából az az oka, ahogy a hajózásban oly sokszor (talán mióta világ a világ), mindenki mást, másképp mond, tesz, gondol egy adott témáról.  Az algagátlás esetében sincs ez másként, de ez így van rendjén!   
Fontos megjegyezni, hogy a gyakorlat és a gyártók által kiadott adatok között többnyire halk köszönőviszony van csupán, ezért a sok éves  tapasztalatok, vevői visszajelzések alapján, egy kis segítséget szeretnénk nyújtani ebben a kacifántos történetben, a tudomány teljes mellőzésévelkizárólag a gyakorlatra hagyatkozva.
Először is érdemes tudni, hogy akár egy adott vízfelület különböző pontjain is másképpen algásodhat a hajó. Ezért fordulhat elő az, hogy az egyik hajósnak szezon közepén sikálni kell az algát az akár jó minőségű festék ellenére is a haverja meg pár kilométerrel arrébb kétévenként mázolja, ímmel-ámmal. A természet már csak ilyen! Másodsorban le kell szögeznünk, hogy minden esetben a főpénztárnok az elsődleges döntő tényező!
- Mennyit szánunk a dologra? 
- Mennyi időben gondolkodunk (- csak ezt a szezont bírja ki valahogy és legyen olcsó, vagy - 10 évig nem akarok vele foglalkozni, de akkor sokat is kell költeni, hogy a továbbiakban keveset kelljen)?
Néhány alapesetről szolunk alant, ami ezeknél bonyolultabb, azzal már tényleg festő és/vagy hajóépítő műhelyt kell felkeresni. Azért azt tapasztalatból megjegyezném, hogy a Vén tengeri medvék nem szoktak komoly jelentőséget tulajdonítani ennek a történetnek, a kezdő hajósok viszont gyakran elképesztően túlzásba viszik a jelentőségét. Valahol (odaát) a kettő között van az igazság.
 
1. Alaphelyzet, új hajótest:
Amikor új hajóról beszélünk, tehát még nem sikerült elcsúfítani semmilyen festékkel korábban a gélezett felületet. Ez viszonylag egyszerű történet.  Zsírtalanítás!!!! (pl. ilyesmivel) - alapozás - festés - vízretétel. A gyár minimum 5 réteg alapozót javasol (mi 20-at javasolnánk, de úgy sem hinne nekünk senki), de köztudott tény, hogy két réteg alapozó már rendben van, három réteg viszont hosszútávon is tökéletes megoldás (persze lehet 5-öt is, nyilván az a totál mega-tutter). Új hajó esetén is lehet vízzáró kétkomponensű alapozófestéket választani, de ilyenkor többnyire az egyszerűbb, egy komponensű festéket szokás használni, hiszen az új hajók viszonylag kevéssé vannak kitéve ozmózisnak. Azonban ne feledjük, hogy nagyon hosszú távra dolgozunk, ilyen esetben tényleg érdemes a gyári javaslat közelében járni, ez később jelenthet megtakarítást (pl, ha öt év múlva nem kell gélmarózni). Az alapozást minden esetben megelőzi a zsír és portalanítás! A festék csak tiszta, száraz felületre tapad! Az alapozást követi az algagátló festés. Ezt elég precízen megfogalmazzák a gyártók, ki lehet silabizálni, hogy mi is a feladat, felhasználás szempontból: verseny vagy túravitorlás, kis vagy nagy sebességű motoros (kemény vagy önpolírozó típus). Itt is kettő a minimum rétegszám, de három az atombiztos, így a következő szezonban elég egy réteget használni.
Csónakoknál, kisebb vitorlásoknál, minden figyelmeztetésünk ellenére szoktak olyat cselekedni, hogy a gyári gélezésre közvetlenül feltaknyolnak egy réteg algagátlót, aztán had menjen... Na ehhez nem adjuk a nevünket. Tény, hogy ez a legfájdalommentesebb megoldás de csak addig, amíg szezon közepén le nem viszi  a víz az egész cuccot. Ekkor már messze nem ez az olcsó módszer. Nem kell mondanom, ugye? Daruzás vagy sólyázás, majd meg kell csinálni mindazt amit tavasszal kellett volna rendesen (alapozás, száradás, festés...stb...stb), különben hetente kell búvárcuccban végiggyalázkodni a hajó alatt egy rokonszenves sikárkefe társaságában... nemtom, de nem tűnik vidáman gazdaságos elfoglaltságnak. Én kihagynám...
 
2. Korábban már festett hajótest, és tudod mi volt rajta:
Ez az ideális élethelyzet mindannyiunk számára. Bejössz - mondod - adom - kened. Ennyi. Amennyiben normálisan le volt alapozva és algagátlózva korábban, azonos festékkel egy masszív réteg, daruheveder vagy bak alatt száradás után, aztán csobbanhat. Szeretjük!
 
3. Korábban már festett hajótest, de gőzöd sincs kik mit kentek rá:
Na itt már kezdődik a vakarózás. Itt vannak szabályok, amiket a hazai hajósok pont szeretnek kettész@.ni. Ezt is elmondom, mert van akinél működik, de azért nem kockázatmentes. Veszel egy hajót, dunsztod nincs, ki mikor mivel kente korábban, de fúj a szél, mennél döngetni. Leveszel a polcról egy akármilyen festéket, péntek este feltaknyolod,  szombaton úszik a kicsike, soha többet eszedbe sem jut. OK. Lehet mákod, előfordulhat, hogy fennmarad, de azt tudni kell, hogy a normál, önkopó vagy önpolírozó algagátló festékek pigmentenként távoznak a felületről algával együtt. Ez a feladata, így működik. Ha nem tud megtapadni a korábbi „felületen”, akkor nem pigmentenként távozik, hanem levelekben és két hét alatt elhagyod az egészet. Na így már drága buli lesz, ráadásul most tényleg meg kell csinálnod, amit pár héttel korábban kellett volna (a parton... mert vízen még senkinek sem sikerült). 
A biztonságos megoldás ilyenkor:
A korábbi festéket sajnos (mert ez tényleg ordenáré egy meló) vissza kell csiszolni egy láthatóan masszív felületig, optimális esetben alapozóig, de feltétlenül olyan rétegig, ami nem szeretne lepotyogni magától. Ezt a felületet (ezt sokan elfelejtik, pedig a legfontosabb momentum) rettentően le kell tisztítani, zsír és portalanítani. Hígítóval vagy valamilyen komoly zsírtalanítóval (van aki nitro hígítót használ, de pl. meglepő módon a hígított mosogatószer is  nagyszerű zsíroldó). A továbbiakban ez lesz az alap, tehát ennek makulátlannak kell lennie, különben tényleg sokba lesz, ha alapozóval együtt hagyod el az amúgy is méregdrága festéket. Az így kapott felületre minimum egy réteg adhéziós alapozó kerül (ez teszi lehetővé, hogy az új réteg a régivel összegyógyuljon), amire minimum két réteg algagátlót célszerű mázolni. Ezzel a módszerrel bebiztosítható, hogy jó pár évig nyugtod legyen víz alatti festés fronton, ráadásul a következő szezonokban mindig elegendő lesz egy réteg az algagátlóból.  
 
4. Használt, sokszor festett hajó, gélig visszacsiszolt újra festése:
Hát ez kemény lesz! Aki ilyenre szánja el magát, többnyire már felkészült lélekben, hogy egyrészt ez kegyetlen menet lesz, másrészt viszont hosszú távra, jól szeretné megcsinálni. Ez mindig erről szól.
A mutatvány a csiszolást követően (brrrr… nem akarok beszélni róla) totális és mindent elsöprő zsír és portalanítással veszi kezdetét. Ez legalább annyira fontos mint az alapozás, tényleg ne vegyük félvállról!!  Ebben az esetben már feltétlenül kétkomponensű epoxi alapozó az általános javaslat, hiszen ha még nem kezdte ki a poliésztert az ozmózis, senki nem garantálhatja hogy később nem teszi meg, kivéve a jól felvitt és teljesen vízzáró alapozót követően. Ebben az esetben nem ritka, hogy tényleg a gyári mennyiséget, tehát valóban 5 réteget tesznek fel ebből a rendkívül sűrű, nehéz műgyanta festékből, de ez nyilván állapotfüggő. A rétegek felvitelekor komolyan be kell tartani a festékre vonatkozó hőmérséklet kontra száradási idő együtthatót (egyébként ez minden esetben megszívlelendő javaslatunk), a tartós eredmény elérése érdekében. A festékhányad kiszámításakor (a megoldó képlet minden festékünknél megtalálható) ne feledjük, hogy a festék szinte soha nem 1 literes kiszerelésű, de a fedést nyilván így adják meg és a számítás eredménye egy rétegre vonatkozik (liter/réteg). A teljes száradást követően jöhet a gondosan kiválasztott algagátló festék, legalább kettő, de inkább három rétegben. Ez nem parasztvakítás, hanem jó tanács. A masszív festékréteg képezi a továbbiakban az alapot, ezért lesz elegendő a következő sok-sok idényben csak egy réteg fedőfesték.
 
5. Alu felület és hajócsavar festése
Ez többnyire komoly fejfájást okoz, mert az algagátlók túlnyomó többsége réz tartalmú, ami nagyon goromba dolgokat csinál az alumíniummal. Konkrétan szigorúan tilos felkenni rá! A gyártók egy része csinál kimondottan alura algagátló festéket, de viszonylag kevesen tudják elviselni az árát állva, kapaszkodás nélkül. Kis kiszerelésben általában kapható, hiszen a 'Z' kihajtásra, hajócsavarra elegendő spray formájában ráfújni, ez általában kibír egy szezont, de a magánvéleményem az, hogy tisztességesen lealapozva sokkal tartósabb és biztonsággal rajta is marad a felületen (ezt csak azért jegyzem meg, mert valamiért szinte senki nem alapozza, pedig azon már tényleg nem sok múlna).
(Nem túl régóta gyártanak réz mentes algagátlókat is, de annak valamiért még nem sikerült hazánkban szárnyakat bontania. Remélhetőleg rövidesen elterjednek ezek is.) A normál megoldás ilyenkor az, hogy el kell választani az alut a réztől. Erre kiválóan alkalmas a két komponensű epoxy alapozó, de minimum három rétegre van szükség. Erre már felvihető a hagyományos algagátló festék.
 
Nagyjából ennyi jutott eszembe, ha valami kimaradt....., akkor az egyrészt ki van maradva..... másrészt beszélhetünk róla.... 
Jó szelet, kellemes időtöltés kívánunk a következő hajós idényre (is)!